Berlin alapítását a hivatalos történetírás 1237-re teszi, de a város eredete a 8. századra vezethető vissza. A kezdeti időkben két településből állt, és a 20. században újra a megosztottság kényszerű helyzetébe került; a két időszak között eltelt századok alatt Berlin világvárossá fejlődött, Európa és a történelem meghatározó helyszínévé vált. A „Spree-parti Athén”, a „megkésett főváros” vagy a „20. század epicentruma” nevekkel illetett város viharos történelmét jeles személyiségek életének egy-egy epizódján keresztül ismerhetjük meg: a könyv lapjain megelevenedik többek között a 14. századi szélhámos, aki Valdemár őrgrófnak adja ki magát; Zsófia Sarolta, a filozófus királyné, Leibniz pártfogója; Marlene Dietrich, a femme fatale; a forradalmár Rosa Luxemburg vagy éppen a Harmadik Birodalom építésze, Albert Speer. Színes, sodró lendületű események tanúi lehetünk: megismerjük a kicsiny mezővárosból birodalmi székhellyé, majd a német egyesülés után újra egységes, meghatározó európai fővárossá alakuló metropolis eddigi életét.